Krečmáry-Geramb-palota
A „Régi kórház” története
A Krečmáry-Geramb-féle városi palota, más néven „Régi kórház”, amely az A. Pécha utca 5. szám alatt áll, hosszú és figyelemre méltó, több mint öt évszázados múltra tekint vissza.
15–18. század
Két gótikus háztól a klasszicista palotáig
A Kamaraudvar (Kammerhof) épülete után Selmecbánya legnagyobb polgári jellegű épületei közé tartozik. Azért is fontos, mert a 18. század közepének polgári és nemesi építészeti elemeit ötvözi. Már az is jelentőségéről és tulajdonosainak rangjáról árulkodik, hogy a történelmi főtértől mintegy 100 m-re, Selmecbánya meghatározó építménye, az Óvár közelében áll.
Figyelemre méltó fejlődésen és jelentős átépítéseken ment keresztül: a 15. század végi két középkori gótikus házból a reneszánsz átépítés során belső udvaros, árkádos, négyszárnyú épület lett, majd barokk, később klasszicista palota, amelynek fő jellemzői az egyszerűség, a funkcionalitás és az elegancia.
1578
A reneszánsz kapuzat és az első ismert tulajdonos
Bár a történeti források legrégebbi adata 1579-ből származik, a ház hátsó részének földszintjén egy 1578-as évszámmal és címerrel ellátott reneszánsz kapuzat található, így a ház biztosan régebbi. A címeren kalapács és ék – a bányászat jelképei – valamint egy J betű látható. Ez valószínűleg a legkorábbi ismert tulajdonos, Ján (Johann) Kastner polgár és bányavállalkozó nevének kezdőbetűje.
Waldbürger Haus
Krečmári-ház
Ján Kastner halála után a városi palota sok tulajdonos kezén megfordult. A legjelentősebb családok egyike, amelynek birtokában volt, Ján von Krecsmáry családja volt. Ján Krečmári jelentős tisztségeket töltött be a kamarai és a városi igazgatásban: a Főkamaragrófi Hivatal titkára, bányabíró, városi jegyző, a városi tanács tagja volt. A család a város leggazdagabb és legjelentősebb családjai közé tartozott. Ebben az időszakban honosodott meg a Krečmári-ház elnevezés.
A bejegyzések készítői a telekkönyvben a waldbürger (bányavállalkozói) házak kategóriájába sorolták – Waldbürger Haus. Az ebbe a kategóriába tartozó házak a leggazdagabb rétegek (bányavállalkozók, kereskedők) tulajdonában voltak, és a történelmi városmagban helyezkedtek el. Alacsonyabb kategóriát a polgárházak (kézművesek, kiskereskedők) alkották, a legalacsonyabbat pedig a peremrészeken álló bányászházak (Heuer Haus).
1784
A Bányászati Akadémia és Jacquin professzor
A család nagy vagyonra tett szert a városban és környékén. Gazdálkodtak például a vihnyei sörfőzdében is. Később azonban Ján von Krečméri leszármazottai eladósodtak, ami a palotájuk sorsát is érintette: az adósságok és veszteségek rendezése, majd az azt követő eladások után 1784-ben Ignác Viktor von Geramb tulajdonába került. Már akkor itt volt a kórház egy része, a tulajdonos lakóhelyiségei, a Bányászati Akadémia előadóterme, a könyvtár, a modellkabinet, a bányatanácsos lakása és Mikuláš Jacquin professzor laboratóriuma.
Mikuláš Jozef von Jacquin báró a kémia és az ásványtan professzora volt a Selmecbányán újonnan alapított Bányászati Akadémián (a maga nemében a világ legrégebbi felsőoktatási intézményén) – Selmecbánya akkoriban a Magyar Királyság harmadik legnagyobb városa volt. Kinevezésére 1763. június 13-án került sor, Mária Terézia döntése alapján. Ezt megelőzően, 1754 és 1759 között Lotaringiai Ferenc István kérésére expedíciót tett a Karib-térségbe és Amerikába, ahol új növényeket és állatokat gyűjtött a bécsi császári kertek és a schönbrunni kastély számára. Mikuláš Jozef von Jacquin emléktáblája a városi palota homlokzatán, a főkaputól jobbra található.
1785 – 1788
A von Geramb család klasszicista palotája
Ignác Viktor von Geramb 1785 és 1788 között klasszicista palotává építtette át, az emeleti helyiségekben egyedülálló falfestményekkel. A von Geramb család a felső-ausztriai Freistadt városkából származott; idővel szétágazott, és ágai Selmecbányán kívül Bécsig és a franciaországi Lille-ig is elértek. Selmecbányára 1687 körül érkezett Franz Gottlieb von Geramb, aki a Bányakamaránál nemesfém-próbálóként működött.
Három fia (František, Ferdinand, Ján Jozef) közül az utolsóként említett emelkedett ki. Ján Nepomuk Jozef von Geramb a 18. századi bányászati vállalkozás legjelentősebb alakja volt. Hivatását tekintve kamarai pénztárnok, császári-királyi tanácsos, a Főkamaragrófi Hivatal ülnöke, az egész alsó-magyarországi bányavidék kohóinak és zúzdáinak főgazdasági felügyelője volt. Ő alapította a Geramb-féle Uniót is, a maga idejében a Magyar Királyság legnagyobb magánbányászati társulatát (1906-ban szűnt meg). A ház homlokzatán ma is megvan egy 1778-as évszámmal ellátott címer. Ján Nepomukot a Nagyboldogasszony plébániatemplomban temették el, díszes epitáfiuma a templom mellékhajójában, a második pilléren található.
1800 – 1992
Kórház
A bányászat mellett a család néhány tagja a katonai pályán is hírnevet szerzett. Ján Jozef fia, Ignác Viktor von Geramb őrnagyként szolgált a lovasságnál. Több történeti forrás is említi, hogy a ház Geramb őrnagyé volt (Major Gerambische Haus). Ignác Viktor von Geramb 1788-ban bekövetkezett halála után a városi palota a város tulajdonába került, annak ellenére, hogy voltak örökösei – 6 gyermeke feleségétől, Klárától (szül. Rozenzwigová). Az eladás valószínű oka az eladósodás volt.
1800-tól a Szent Lőrinc-kórház (Sankt Laurentii Spital) lett a tulajdonos. 1891-ig a ház az Akadémia oktatási céljait is szolgálta, elülső részében pedig egy ideig a Járásbíróság működött börtönnel. Később, a 19. és 20. század fordulóján nagyobb belső átépítést hajtottak végre, hogy kizárólag kórházi célokra használják, és a nevét Szent Erzsébet Városi Közkórházra változtatták. 1948 februárja után Kórház és Rendelőintézet lett. 1949-től a kórház épülete az állami egészségügyi igazgatás alá került, és kórházként 1992-ig működött.
2018 – 2021
A palota felújítása
Ettől kezdve az épület pusztult, míg 2018-ban meg nem kezdődtek rajta a restaurálási és építési munkálatok. 2021 óta a városi palota épülete ismét felújítva áll. Az épületnek több tulajdonosa van. Közülük sokan saját költségükön restauráltatták a súlyosan megrongálódott falfestményeket.
A városi palota új, megújult tereiben kezdi meg új útját: Szlovákia egyik legcsodálatosabb városa történelmének e tanúja sok tulajdonosa és látogatója számára a történelem érintését jelenti.
Fényképek
A palota ma
Források
- Čelková, Mária. Stavebno-historický vývoj objektu Krecsmáry-Geramb, spätého so začiatkami výučby na baníckej akadémii v Banskej Štiavnici (História, Architektúra, Nástenné maľby). In: Vivat Akadémia Banská Štiavnica 2013, o. 158–171.
- Čelko, Mikuláš. Dom na ulici Antona Pécha č. 5 v Banskej Štiavnici, 2017, o. 4–12.
- sk.wikipedia.org – Mikuláš Jacquin
- karstenivan.blogspot.com – Gerambovská rodina v štiavnických…